Nagy godák a Kiskondásban

2018-06-26

A Nagy goda (Limosa limosa) a projekthez kötődő területkezelés hatására már évről évre rendszeresen megjelenő vendég a Kiskondás, Zám, Kecskés, Szelencés projektterületeken. A madarak április közepe környékén érkeznek meg észak-Afrikai telelőhelyükről. A nászruhás egyedek megkezdik látványos, zuhanórepülésekkel tarkított násztáncukat, majd a párválasztás után megkezdik a fészeképítést.

A madár fészkelő, és költőhelyeként az olyan mozaikos vegetációjú, időszakos vízállásos gyepeket, sekély tavak parti zónáját választja, ahol a növényzet a fészekaljat eltakarja, viszont a kotló madár könnyen észreveszi a közeledő ragadozókat. Szintén fontos, hogy a madarak a fészektől a vízpartig akadálytalanul lejusson táplálkozni. A nagykérődzőkkel legeltetett területeken alakulnak ki leglátványosabban azok a mozaikos növénymagasságú nedves gyepek, kisebb, nagyobb sekély nyílt vízfelszínek, és parti zónák, ahol a madarak megtalálják a fészkelésükhöz megfelelő körülményeket. A Nagy godák fészkelő példányainak megjelenése a projektterületen a természetvédelmi kezelés sikerességét támasztaná alá, egy jó indikátor lenne a projektcélok megvalósulásának.

A Hortobágyról több területen figyelték már meg a Nagy godák költését, viszont a projektterületeken még nem sikerült fészkelő egyedeket detektálni. A Kiskondás projektterületen az elmúlt években megvalósult a magyar házi bivalyok magas intenzitású legeltetése, illetve ezt kiegészítendő jelleggel, három alkalommal került sor szárzúzásra. A szárzúzással főleg azok a területek kerültek kezelésre ahol az avas, száraz, négy-öt éves nádállományt az állatok már nem fogyasztották. A szárzúzott területeken fölújuló friss nádat viszont szívesen legelték az állatok.

A kezelés hatására kialakult területek, különösen az időszakosan vízállásos sekély tavak partvonalai megfelelő körülményeket biztosítanak a Nagy godák fészkeléséhez, és fiókaneveléséhez. Ez okból kifolyólag feltételezhető, hogy a faj egyedei a közeljövőben birtokba veszik a Kiskondás terület vízállásos laposainak környékét.

A godák évről évre nagyobb számban jelennek meg a Kiskondás területén, ebben kiemelkedő szerepe van a magas intenzitású bivalyokkal történő legeltetés révén kialakult sekély, nyílt vizeknek, amelyben vízi rovarok, egyéb vízi gerinctelenek, és puhatestűek magas egyedsűrűségben találhatóak meg.

A megfigyelések alapján a madarak április végi megérkezésüket követően kezdik meg párválasztásukat, majd a fészkelőhelyek kiválasztását. Fészkelő helyként azokat a területeket részesítik előnyben, ahol a vegetáció magassága a fészket és a tojásokat takarja, viszont a kotló madár a fészekről messzebbre szétlát, így a ragadozók nem tudják észrevétlenül megközelíteni a fészket. Az ilyen típusú vegetáció kialakulásához szükséges, hogy a területet gyakran járja a legelő állat, a felújuló vegetációt folyamatosan alacsonyan tartva, illetve hogy a madarak akadálytalanul lejussanak a közeli sekély víztestek parti zónájába táplálékot keresni.

Az idei évben nem valósult meg a Nagy godák detektált fészkelése a Kiskondáson, viszont a jelek arra mutatnak, hogy ez a szerencsés fejlemény a közeljövőben valószínűleg bekövetkezik. A területen a madarak évről évre rendszeresen megjelentek, jelenleg hat példány figyelhető meg állandóként. Pozitív, hogy idén megfigyelhető volt már a madarak nászrepülése is. A fészkelés elmaradásának több oka lehet. Elképzelhető, hogy a madarak még túl fiatalok a fészkeléshez, erre utalhat az is, hogy a nászrepüléssel kapcsolatos viselkedésformákat csak rövid ideig produkálták. Közrejátszhat az opportunista ragadozók jelenléte, elsősorban a közeli fás területeken, a dolmányos varjú (Corvus cornix), és a szarka (Pica pica) fészkelő példányai találhatóak meg. Itt is megemlíthető, hogy a közeljövőben tervezett terepmunkálatok során a fák, és facsoportok aránya, ezzel a ragadozók potenciális fészkelő helyei nagy arányban csökkenni fognak. Kulcsszerepe viszont a magas intenzitású legeltetés folyamatos, minél hosszabb időintervallumú fenntartásának van. A kialakuló nyílt vizek parti zónáját a területen található bivalygulya táplálkozás során kedvezően alakítja át. A bivalyok által intenzíven járt területeken kialakul az a típusú vegetáció, amelyet a Nagy goda előszeretettel választ fészkelőhelyként.  Amennyiben a terület kezelése a megfelelő módon folytatódik, alapos okkal feltételezhetjük, hogy a Kiskondás is egyike lesz a Nagy goda állandó költőhelyeinek a Hortobágyon.