Orchideák a legelőn

2018-11-26

2018-ban a projekt-, a kontrollterületeken és a networking során meglátogatott Fertőzugban szerzett tapasztalatok is azt bizonyították, hogy a magas szintű legeltetés egyaránt kedvező az orchideáknak, halofitáknak és egyéb karakter szikes környezetet igénylő növényfajoknak a szikes és legelőtavak környezetében.  Ezzel további megerősítést kapott az a hipotézisünk, hogy ezeken a vizes élőhelyeken és vízgyűjtő területükön is magas szintű legeltetés zajlott régen, amivel együtt alakult ki a védendő referencia állapot. Legeltetés intenzitás csökkenésével a karakter fajok visszahúzódását tapasztaltuk és a tapasztalták az osztrák kollégák is a Fertőzugban. A projekt során alkalmazott legeltetési rendszerek viszont robbanásszerű állomány-gyarapodást idéztek elő sok karakter faj (három endemikus!) esetében.

Fertő-zug

A legeltetés hatására a szikes tavak medrében a halofita növényzet megerősödött, illetve rontott állapotú szikes tavaknál újra megjelent. Ezek mellett a közvetlen vízgyűjtő területeken az agárkosbor és pókbangó állománya is jelentősen növekedett a legeltetés miatt (1. kép).

Pókbangó (Ophrys sphegodes) és agárkosbor (Anacamptis morio) erősödő állománya a legeltetett Lange Lacke partvonalán a Fertőzugban. Gyömbér Zsolt.

Pente-zug

2018-ban volt az egyik legmagasabb legeltetési szint (vadlovak, Heck-marhák által) az egyik kontrollterületünk környezetében, a Poltúrás-fenéken. Soha nem tapasztalt mennyiségben és kiterjedésben találtunk agárkosbort (Anacamptis morio) a területen.

Zám

A projektterületek legelőtavainak parti zónájában a vakszikeken és szikfokon az eddigi évekhez képest nagyobb kiterjedésben észleltük a halofitákat. Különösen érvényes volt ez az erdélyi sóballára (Sueda salinaria) és a sziki ballagófűre (Salsola soda) (2. fénykép). A víztestekből néhány elérte a referencia állapotot (3. fénykép).

Referencia állapotba kerülő sziki ballagófüves (Salsola soda) szikfok/tómeder a zámi Kondás-fenéken. Petrovics Nikolett.

A zámi Kajla északi farka már szintén referencia állapotban van. Ecsedi Zoltán.

Kis-Kondás

2017-ben és 2018-ban is folyamatos magas szintű legeltetés zajlott bivalyok által, amely meghozta a várt hatását ezen a projektterületen is. A legelőtó közvetlen vízgyűjtő területén a karakter növényfajok látványos szőnyeget alkotva borították a szárazabb pusztai (erdélyi útifű Plantago schwarzenbergiana) és nedvesebb réti zónákat (pozsgás őszirózsa Tripolium pannonicum). Néhány pompás kosbor (Anacamptis laxiflora ssp. elegans) is előkerült itt, amely fajnak eddig nem volt adata a Kis-Kondásról (4., 5., 6. és 7. fénykép).

Erdélyi útifű Plantago schwarzenbergiana még sohasem borította ilyen nagy állományban a Kis-Kondás menti gyepeket. Petrovics Nikolett.

Pozsgás őszirózsa Tripolium pannonicum nagy tömegben jelent meg a Hosszú-fenék (Kis-Kondás) parti zónájában. Ecsedi Zoltán.

Pozsgás őszirózsa Tripolium pannonicum. Széll Antal

Pompás kosbor (Anacamptis laxiflora ssp. elegans) néhány példánya is előkerült az ökológiailag magas szinten legeltetett Kis-Kondás közvetlen vízgyűjtő területén. Gyömbér Zsolt.

 

By Ecsedi Zoltán