A projekt eredményeit bemutató események, és szemléletformálás

2019-12-04

 A projekt eredményeit bemutató legutóbbi cikkünk óta eltelt időben több további a Hortobágy speciális területén folyó gazdálkodás, és élőhelyzkezelés szempontjából érdekes témát jártunk körül, szakmai beszélgetések, workshopok keretei közt. A sikeresen megindult kerekasztal rendezvényekhez szívesen csatlakoztak a tágabb értelemben vett természetvédelmi éra szakemberei, jó hangulatú tanulságos egyeztetések zajlottak a halászat-horgászat, a  vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás, az állattartás, vagy a vízgazdálkodás gyakorló szakembereivel.
 
1.fénykép: Vízválasztó előadások a szakmai találkozón. Fénykép: Törő Krisztina.

 
Pásztor, állatgondozó alkalmazása és villanypásztor használata a Hortobágyon a megváltozott természeti és gazdasági környezetben című találkozóra került sor 2019. november 19-én Balmazújvároson.  A parázs vitáktól sem mentes megbeszélés legfontosabb mondanivalója, hogy minden állattartó szeretne pásztorokat alkalmazni, de mivel nincs pásztorképzés és fiatal pásztorok csak elvétve kerülnek ki, főleg pásztorcsaládokból, ezért a villanykerítés használata fokozatosan terjed.  Jelenlegi ismereteink szerint a villanypásztor csak tájképi értéket, – amely legszorosabban a világörökségi címhez kapcsolódik – rombol. Gazdasági értéke pedig rohamosan növekszik ebben a fizikaimunkaerő-hiányos környezetben. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a törvényi szabályozás és rendeletek keretei között, elsődlegesen a természeti értékek védelmét figyelembe véve engedélyezi vagy tiltja meg a villanykerítés használatát, de minden esetben figyelembe veszik a gazdálkodók érdekeit is a döntések meghozatalanál.
 
2.fénykép: A „villanypásztoros” találkozó vitarésze. Fénykép: Ecsedi Zoltán

 
2019. november 20-án tartott Erdők jövője a Hortobágyon című előadás legfontosabb gondolatai a következők voltak. A hat esztendővel korábban tartott hasonló témájú találkozónkhoz képest nem sok változott a hortobágyi erdősítések megítélésében. Már a nemzeti park alapításakor meghatározásra került a hortobágyi mesterséges erdősítések redukálása, és célként megfogalmazódott, hogy a meghagyott fásítások csak a jellemző természeti értékek élőhelyét szolgáltathatják, ezek közül is legfontosabb a kék vércse. Apróbb lépésekben történik az átalakítás, de a sietősebb megoldásra az ad okot, hogy a megváltozott klíma miatt a kocsányos tölgyek pusztulása felgyorsult. A hortobágyi fásítások, ha a tölgy kipusztul belőlük invazív fajokból álló fertőzött területekké válnak, ezért fontos lehet az 50%-nál nagyobb arányú felszámolás, amely inkább az erdősített területek árhelyezését jelentené a Tisza folyó mellé, ahova való. A meglevő erdőfoltokat pedig erdőssztyepp-jellegűvé kellene átalakítani a jellemző természeti értéket védelme érdekében. A „szavanna-jellegű” élőhelyek meghagyása és kialakítása rendkívül káros a földön fészkelő madárfajoknak, és ráadásul nem is jellemző a sztyeppei övezetre, ahol inkább a ritkás, foltszerű erdők fordulnak elő.
 
3. fénykép: Erdők jövője a Hortobágyon című előadás hallgatóságának egy része. Fénykép: Ecsedi 
 
 
A Szikesek jelentősége és helyzete a Kárpát-medencében címmel került sor a Magyar Hidrológiai Társaság Szikes vízi munkacsoportjának 2019-es összejövetelére (2019.11.22., Szeged). Ecsedi Zoltán előadást tartott Rehabilitációs és kezelési eszközök a szikeseken címmel, amiben főleg LIFE projektek, különösen a Legelőtavak élőhely-kezelése a Hortobágyon című LIFE projekt átadható tapasztalatait villantotta fel.
 
4.fénykép: A Szikes vízi munkacsoport. Fénykép: Ecsedi Zoltán.
 
A legfontosabb átültethető gondolatok: 1) a szikes vizes élőhelyek jellemző élővilága csak az élőhelyek láncolatában képesek hosszútávon fennmaradni, ezért a védelem mellett és helyett a rehabilitációnak és az adaptív kezelésnek kell előtérbe kerülnie. 2) 2020-ben elérkezett a természetes vízjárások visszaállításának időszaka, mert az általános lecsapolások mellett a klímaváltozás kedvezőtlen hatása tovább rontott a helyzeten. A természetvédelem mellé szövetségesek álltak, mint gazdálkodók, vadászok, vízügyi szakemberek és talán minden jelentősebb érintett. A természetvédelem a tájléptékű vízrendezés megvalósításhoz szükséges rehabilitációs eszközöket meghatározta és számos esetben tesztelte is. 3) A faj és élőhelyvédelem helyett az életfenntartó folyamatok integritását kell védenünk, alakítanunk és befolyásolnunk a jövőben.