A projekt hatásainak vizsgálata

D.1) Madártani monitoring és a helyreállított sztyepptavak vízkémiai vizsgálata

A madártani monitoring célja, hogy a legeltetett és rehabilitált területek ökológiai állapotának javulását bizonyítékkal támassza alá. A monitoring során a Magyarországon a Magyar Madártani és természetvédelmi Egyesület által kifejlesztett és alkalmazott standard monitoring módszereket alkalmazzuk (Mindennapi Madaraink Monitoringja, Vonuló Vízimadár Monitoring, Ritka és Telepesen fészkelő madaraink Monitoringja). Fenti módszerek mellett általános biodiverzitás monitoringot is végzünk.

A vízkémiai vizsgálatok (korábban Akció D.5) a legelőtavak pontos tipizálásához szükségesek, annak eldöntése érdekében, hogy ezek a legelőtavak hortobágyi és kárpát-medencei szinten elkülönült, meghatározott vízkémiai paraméterekkel rendelkező vizes élőhelyek-e.

Az akció része az ügyfélszolgálati koordinátor tevékenysége, aki egyrészt méri a legeltetési intenzitást, másrészt közvetlen kapcsolattartóként személyesen, a természeti értékek megismertetésével motiválja a pásztorokat a legelőtavak optimális kezelésére.

D.2) Kétéltű monitoring

Cél, hogy igazolhassuk a rehabilitált és legeltetett legelőtavak ökológiai állapotának javulását olyan Natura 2000 jelölő fajok számának növekedésével, mint a vöröshasú unka (Bombina bombina).

D.3) Vízi makrogerinctelen monitoring

Az Akció célja a rehabilitált és legeltetett legelőtavakban és környező vízgyűjtőjükben élő makrogerinctelenek fajkészletének, mennyiségi változásainak populációdinamikájának nyomon követése a projektidőszak alatt.

D.4) Botanikai monitoring

Az Akció célja a rehabilitált és legeltetett legelőtavakban és környező vízgyűjtőjükben megtalálható növénytársulások felvételezése, beleértve a moszatokat is, melyek kiválóan jelzik a vízminőséget és a vizek ökológiai állapotát.

A monitoring során vegetáció és élőhelytérképezés, fitomassza és magkészlet monitoring zajlik.

D.6) Akciók költség-haszon elemzése

A C.5-C.9. Akcióknál kiemelt fontosságú a költség-haszon elemzés.

Ezekben az akciókban a legeltetési módok és a területkezelési rendszerek kerülnek felülvizsgálatra. Magyarországon jelenleg három legeltetési típus ismert. Az első az általános, mely elsődleges célja a bevétel termelése. A génmegőrző legeltetés esetében elsősorban a hazánkban található őshonos állatfajták genetikai állományának megőrzése a cél. A természetvédelmi területeken legfontosabb, de jelenleg kis mértékben elterjedt a természetvédelmi célú legeltetés, amely a legeltetés során alkalmazkodik az egyes területeken elérni kívánt természetvédelmi célokhoz.

A projektben megvizsgáljuk azokat a költségeket, melyek a rehabilitált területek fenntartása során merülhetnek fel, kialakítva egy döntéshozók számára is használható anyagot, mely a természetvédelmi legeltetési rendszer fenntarthatóságát helyezi előtérbe védett természeti területeken az agrárkörnyezetgazdálkodási programok által.

D.7) Társadalmi-gazdasági elemzés

A projekt minden akciója egy kedvező társadalmi-gazdasági helyzet megteremtésére törekszik, mely rövid és középhosszú távon mérhető. Jelentős számú új munkahelyet hozunk létre (11) vagy meglévő munkahelyeket tartunk fenn (28). Előnyben részesülnek a helyi munkavállalók és azon alvállalkozók, akik helyi munkaerőt alkalmaznak.

Az akció során – együtt a költség-haszon elemzéssel – megvizsgáljuk a jelenlegi legeltetési rendszerek fenntarthatóságát, illetve társadalmi-gazdasági vonzatait.