A projektről általánosan

LIFE11 NAT/HU/000924 „Legelőtavak élőhelykezelése a Hortobágyon” című természetvédelmi pályázat a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. (Hortobágyi Nonprofit Kft.) a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal, a Hortobágy Természetvédelmi Egyesülettel és 6 további partnerrel konzorciumban nyerte el a természetvédelmi célú pályázatot.

A pályázat megvalósítása során a Hortobágyi Nonprofit Kft. és partnerei természetvédelmi célú legeltetést valósítanak meg a Hortobágy egyik legértékesebb, ám napjainkban nem kielégítően kezelt természeti területein a legelőtavakon és azok közelében.

A XX. század elejétől kezdve a Hortobágyot több, természetvédelmileg kedvezőtlen, főként emberi hatás érte. Ebben az időben kezdődtek meg az Alföld lecsapolását és fásítását célzó programok, a halastavak kialakítása, legelőöntözési programok, melyek a kommunista diktatúrában felgyorsultak, felerősödtek. A kedvezőtlen emberi beavatkozásokkal párosult az aktuális piaci helyzethez alkalmazkodó legelő állatlétszám csökkenés, ami a rendszerváltozás után gyorsult fel csak igazán. 

Mindezek a tényezők a természetes szikes laposok, időszakos vízállások, ún. legelőtavak ökológiai állapotát rontották. A sérült vízgyűjtő területű, nyílt vízzel tarkított, kiterjedt réti zónával rendelkező, rendszeresen legeltetett, mozaikos területek lassan elmocsarasodtak, dominánssá vált a homogén nádas-gyékényes, fajszegény társulás. A kedvezőtlen növényzeti változásokat, kis késéssel ugyan, de lekövették a földön fészkelő madárfajok is. A ’70-es évekre kipusztult a nemzeti park területéről az egykor tömeges, szikes vízállásokhoz kötődő székicsér (Glareola pratincola), széki lile (Charadrius alexandrinus), de napjainkra a puszta egykor oly gyakori madarai, mint a nagy goda (Limosa limosa), a piroslábú cankó (Tringa totanus) és a bíbic (Vanellus vanellus) is megritkultak.

Nagy goda; fotó: Szilágyi Attila

Nagy goda (Szilágyi Attila felvétele)

A pályázat fő célkitűzése, hogy a legelőtavakat sújtó veszélyeztető tényezőket felszámolja, és kedvező ökológiai állapotba hozza ezeket a vizes élőhelyeket. A pályázat megvalósítása során felszámoljuk a legelőtavak vízgyűjtő területeit veszélyeztető mesterséges csatornákat, gátakat, jelentősen megemeljük a projektterületen a legelő állatok létszámát és természetvédelmi legeltetési rendszert vezetünk be, ami kiterjed a vizes élőhelyek intenzív legeltetésére is. Felszámolunk több mesterséges fásítást, mely tájképzavaró hatása mellett jelentős fészkelőhelye a földön fészkelő madárfajok számára veszélyt jelentő dolmányos varjúnak (Corvus corone cornix).

A pályázat megvalósítása során kutatás sorozat követi végig a legelőtavak állapotának a változását, vizsgáljuk a vízkémiai paramétereket, a növényzeti változásokat, a vízi gerinctelen közösségeket, a kétéltűeket, annak nyomon követésére, hogy milyen pozitív változások történnek a projekt eredményeként. A megvalósítás során költség-haszon elemzési és társadalmi-gazdasági vizsgálatok is folynak, minek eredménye egy hasznosítható, gazdaságilag fenntartható természetvédelmi kezelési modell lesz.

Találkozók, konferenciák és egy kiállítás szervezésével átadjuk a pályázat során keletkezett ismeretanyagot, mind a laikus, mind a szakmai közönségnek valamint a döntéshozóknak is.