Konkrét természetvédelmi intézkedések

C.1) Nagy-réti csatorna megszűntetése

Az akció során az Angyalháza-pusztán található Nagyrétet kettészelő, mintegy 3550 m hosszú csatorna betemetésre kerül sor, így megszűnnének a csatorna természetes vízjárásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásai.

A déli projektterületeken (Szelencés, Nagyág-ér) a talajfelszínhez közeli vízmozgások helyreállításával a karakter madárfajok élőhelyeinek kiterjedése növekedni fog.

A csatorna megszűntetésével az időszaki vízállások kiterjedése 100%-kal nőhet, a karakter fészkelő madárfajok számában növekedés várható.

C.2) Gát és csatornarendszer megszüntetése a Kondás projektterületen

A Hortobágyi-halastó területén a halastavak kialakítása előtt értékes szikes laposok, legelőtavak voltak, melyek napjainkra nagyrészt elpusztultak vagy jelentős mértékben sérültek egyes területek halastóvá alakítása, míg mások csatornázása következtében. A gátak és csatornák nehezítik a legeltetést és megakadályozzák a szikes pusztai és vizes élőhelyek közötti átmeneti zónák kialakulását.

Az akció keretében a Kondás-tó északi töltését elbontjuk, helyreállítva ezzel a Kondás-tó és a Rókás közötti kapcsolatot. A Kis-Kondás (Hosszú-fenék) gátakkal felszabdalt medrének az integritását helyreállítjuk, valamint a jelenleg halastóként használt V-ös tó, illetve a múltban halastóként használt „kis IV”-es tó gát és csatornarendszerét felszámoljuk. A gátak és csatornák megszűntetése után várhatóan növekszik a legelőtavak nyílt vízfelszíne, lehetővé válik a fenntartható magas intenzitású legeltetés és természetes élőhelymozaikok alakulhatnak ki.

C.3) Halastavi lecsapolócsatornák megszüntetése, építése és részleges megerősítése

A halastavak lecsapoló csatornái a talajvíz szintjénél mélyebben futnak, ezért lecsapolják a környező területeket, megsértve ezzel a természetes laposok vízgyűjtő területeinek integritását, valamint a felszíni vízmozgásokat. Magas partfaluk miatt némelyikük ökológiai barrierként is működik. A rosszul záró zsilipek miatt a halastavak vize átszivárog a környező legelőtavakba.

A legnagyobb természeti kárt okozó Tonnás-csatorna megszűntetésére kerül sor, az eddigi lecsapolási útvonal kiváltásával. A Kungyörgyi-halastó lecsapoló csatornája – mely a Fekete-rét laposának a vizét is levezeti – természetközelivé lesz alakítva az akció során.

A pannon szikes sztyeppék és mocsarak Natura 2000 jelölő élőhely (1530) általános ökológiai állapota javulni fog, a legelőtavak vízfelszínének kiterjedése és a legeltetés hatékonyságának növekedése várható, a karakter fészkelő fajok számával együtt.

C.4) Vízkormányzási műtárgyak felszámolása a zámi projektterületen

A természetes Sáros-ér medrébe vájt csatorna korlátozott mennyiségű vízmozgást tesz lehetővé és a tavaszi csapadékot gyors ütemben levezeti a környező laposokról. A Halas-feneket kettéválasztó töltés megakadályozza a vizek szabad (természetes) áramlását.

Az akció során a Sáros-ér medrébe vájt lecsapoló csatornát megszüntetjük, a Halas-fenék esetében átereszek beépítésével javítjuk a természetes vízmozgást. A műtárgyak felszámolása kedvez a természetes vízmozgásoknak, mely elősegíti az időszakos legelőtavak kialakulását. Az élőhelykezelést intenzív legeltetés is segíti, így zonalitás és mikroélőhely mozaikok jöhetnek létre.

C.5) Legeltetést megelőző tevékenységek: szerves anyag mechanikai eltávolítása

A projekt terület egyes részeit évek óta nem kezelik, a tavak egy állandósult, fajszegény, degradált élőhellyé alakultak, melyben a nádas-gyékényes homogén társulások állandósultak. A legeltetést előkészítő kaszálás és szárzúzás nélkül a legeltetés hatásai lassabban érvényesülnek. A megfelelő előkezeléssel a legelőtavak elérni kívánt ökológiai, mozaikos állapota 4-5 év alatt elérhető, az előkezelés nélküli 10-15 évvel szemben.

Az akció során a laposok területén előkezelési céllal szárzúzó segítségével csökkentjük a nem kívánt vegetáció kiterjedését.

C.6) Magas szintű, ökológiai legeltetés az északi és szelencési projektterületeken

A projekt terület legeltetési területekre van felosztva, minden egyes rész külön állatállománnyal lesz legeltetve, a korábbi idők jószágjárásainak mintájára. Évtizedekig egy olyan legeltetési rendszer volt használatban, mely nem alkalmas ennek az értékes ökoszisztémának a megőrzésére. A csapadékvíz megtartása és a magas intenzitású, ökológia szempontokat is figyelembe vevő legeltetés a projekt két fő célja, mindkettőnek teljesülnie kell ahhoz, hogy a projekt sikeres legyen.

Az akció során, a két projektterületen a Nonprofit Kft. valamint magángazdálkodók állatállományával történik meg a legelőtavak intenzív legeltetése, taposása a megfelelő ökológiai állapot – nyílt vizes réti zóna – elérésére és fenntartására.

A terepi asszisztens feladata lesz a megfelelő legeltetési rendszerek betartatása, mely a pásztorok, bérlők, és egyéb munkatársakkal való állandó kapcsolattartáson keresztül valósul meg. A Hortobágy Természetvédelmi Egyesület ügyfélszolgálati munkatársa terepi munkájával elősegíti a pásztorok motiválttá tételét, az elérni kívánt természeti értékek megismertetését.

Az intenzív legeltetés hatására a legelőtavaknál fokozatosan kialakul és terjed a jellemző füves és nyíltvizű élőhelyek mozaikja.

C.7) Magas szintű, ökológiai legeltetés a zámi és pentezugi projektterületeken

Ezen Akció tevékenységei ugyan azok, mint a C.6 Akcióé, csak a déli projektterületeken valósul meg (Zám és Pentezug).

A zámi és a pentezugi területeken a Nonprofit Kft. és a magánpartnerek magas állatlétszám biztosításával érik el a legelőtavak ökológiai állapotának javulását. A Halas-fenék keleti részén a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vadlovak és Heck-marhák tartásával éri el a kívánt célokat.

C.8) Természetvédelmi szempontból értéktelen, telepített erdők felszámolása

A projektben megcélzott telepített erdők, fásítások nem bírnak természetvédelmi értékkel a Hortobágyon. A talajadottságoknak megfelelően ezekben az ültetvényekben nincs természetes újulat, adventív fajok, mint az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) és a tamariska (Tamarix tetranda) terjednek el, ahogy az eredetileg ültetett tölgy kipusztul. Az erdőkben megjelenő adventív fajok vízigénye módosítja a talaj vízháztartását és fészkelő helyet szolgáltatnak a földön fészkelő értékes madárfajok fészekaljait pusztító szarkának (Pica pica) és dolmányos varjúnak (Corvus cornix), míg a földön fészkelő madarak számára a terület beláthatóságát akadályozzák. A Hortobágyi Nemzeti Park alapító okiratában is megfogalmazott töretlen pusztai látképet ezek a telepített, ültetvény jellegű erdők károsítják.

Az erdők felszámolását követően az újulat felnövekedése legeltetéssel és szárzúzással lesz megakadályozva.

C.9) Szén-dioxid kibocsájtás csökkentése a szerves melléktermékek bio fűtőanyagként való újrahasznosításán keresztül

A cél a legeltetést megelőző szárzúzás és a fakitermelés során keletkezett nagymennyiségű szerves anyag hatékony kezelése. Az akció során egy pellet gyártó gépsor kerül beszerzésre, melynek végtermékét a projekt partnerei hasznosíthatják, mint fűtőanyagot, az ezen felül keletkező termék a helyi civil szervezetek és szociális intézmények rendelkezésére áll.